2013. augusztus 29., csütörtök

New Story - Dark Side

Sziasztok srácok! :) Mint az  a címből is kiderül, eljött az új történet bemutatásának ideje :)

Leírás:
 Idő: a 4. évad vége után 100 évvel (2113)
Mindenki megváltozott. Miközben az "új" Caroline Forbes Chicago-ban tengeti mindennapjait, fogalma sincs, hogy egykori barátai, szerelmei hol vannak. Egyedül van és pont ezért már nem olyan, mint eddig. Megváltozott.

Egy kis ízelítő:
Amilyen gyorsan letámadott, én olyan gyorsan szabadultam ki a fogságából. Most rajtam volt a sor. A falnak löktem, majd a szíve felé vettem az irányt. De ő sem volt rest. Nem engedett nekem. Már legalább 5 perce viaskodhattunk, mikor sikerült kilöknöm a villanyoszlop alá. Szerencsémre senki nem volt az utcán, így tovább folytathattuk a harcot. De mielőtt megtámadhattam volna, megláttam az arcát. Belém hasított a felismerés. Mindketten ledermedtünk. Míg ő a földön fekve tanulmányozott, én addig fölé tornyosulva emésztettem meg a látottakat. Ő feküdt velem szemben. Annyi év után ismét látom.

A történet nyomon követéséhez kattintsatok IDE 

2013. augusztus 28., szerda

Isteni szikra :D

Sziasztok :) Tudom, nem régen jelentettem be a szünetet, de ez most megváltozott. A The Hybrid and the vampire Barbie c. irományomnak ezzel hivatalosan VÉGE. DE!!! Van itt helyette valami más. Egy új történeten dolgozom, aminek a címe Dark Side. Nemsokára hozom a prológust és az új kinézetet is :)
xoxo Rosiie*

2013. augusztus 26., hétfő

Sorry :(

Sziasztok srácok. Mint láthatjátok, sajnos nem új résszel jelentkezek, és nem tudom, mikor lesz - ha lesz. Elakadtam. Nincs ihlet és nem is érzem, hogy az eddigi fejezeteim jók lennének. Kényszerből pedig nem akarok írni. Sajnálom, ez van. Nem zárom be a blogot, hiszen reménykedem,hogy ismét lesz ihletem és ha ezt a történetet már nem is folytatom,akkor egy másikat. Sajnálom... Viszont köszönöm a kommenteket, a pipákat és a feliratkozóimat, nem tudjátok, mennyit jelentetek nekem. :) A mihamarabbi viszont látásig viszont a blog Szünetel. Sajnálom, nekem fáj ez a legjobban.. :'(

xoxo Rosiie*

2013. augusztus 14., szerda

9. Barátok?

Sziasztok. Nagyon köszönöm azt az 1 kommentet, nagyon jól esett :) A pipák számára való tekintettel elhoztam a 9. részt :) Nagyon köszönöm azoknak, akik pipáltak, ezt a jó szokásotokat tartsátok meg ;) A következő részt 2-3 komment / 10 pipa / 1 feliratkozó után hozom.

xoxo Rosiie*

9. Barátok?

Rebekah "felráncigált" a szobájába és megmutattam neki, mit hogy kell használni. Miután befejeztem a kiselőadást, az ős elvonult a fürdőbe én pedig bevetettem magam a gardróbba. Egy egyszerű, mégis szexi összeállítást választottam ki számára, ami egy fehér felsőből, egy fekete bőrnadrágból és egy fekete magassarkúból állt, néhány kiegészítővel. Miután Rebekah felöltözött, kivasaltam a haját és elkészítettem neki egy füstös sminket.
- Kész - jelentettem ki.
A szőke ős a tükörhöz sétált, és abban méregette magát.
- Hogy tetszik? - kérdeztem kissé félénken.
- Eléggé érdekes a 21. századi divat,de azt hiszem tetszik - mosolygott elégedetten.
- Remek - csaptam össze a tenyereimet - Menjünk, keressünk egy adag vért.
- Az rám is rám férne - értett egyet velem Rebekah.
Mikor leértünk, elővettem két tasak vért és átmentünk a nappaliba. Finn kivételével mindenki ott volt.
- Ejj, de csini lett valaki - dicsérte meg húgát Kol, mire Rebekah csak bólintott egyet.
Letelepedtem Klaus mellé és beszélgetni kezdtünk.

Stefan
- Én ezt már nem bírom tovább Elena! - fakadok ki egy újabb veszekedés után.
- Mégis micsodát? - kérdezi gúnyosan, miközben ártatlan képet vágott.
- Mióta Damon átváltoztatott, nem lehet rád ismerni! Rosszabb vagy,mint Katherine - vágtam Elena képébe az igazságot.
- Megváltoztam - legyintett - Ha nem tetszem, akkor menj és keresd meg azt az áruló ribanc Caroline-t és legyél vele.
- Ne merészel így beszélni róla - szorítom őt a falhoz.
Érzem,hogy az arcom felveszi a vámpír formáját. Elena sem tétlenkedik. Vörösen izzó szemekkel és megnyúlt szemfogakkal bámult rám. Nekilökött a másik falnak, majd ugyanúgy,mint ahogy Katherine tenné, majd megcsókolt. Rögtön ellöktem magamtól és se szó se beszéd, kisuhantam a panzióból. Egyenesen az erdőbe rohantam, ahol elkaptam egy-két állatot. Miután kicsit lenyugodtam, gondolkozni kezdtem. Mit keresek én még mindig a panzióban? Miért nem ismertem fel eddig, hogy Elena is olyan,mint az elődje? Miért tettem ezt Caroline-nal?
- Caroline - mondom ki hangosan - Beszélnem kell vele. Szükségem van rá - Előveszem a telefonomat és rögtön tárcsázni kezdek.

Caroline
- Istenem, Kol! Hagyd már abba - szólok rá a legifjabb fivérre, miközben a hasamat fogom a nevetéstől.
Annyira jól szórakoztunk. Kol tényleg egy gyerek. Egy nagyra nőtt gyerek. Csak úgy ömlöttek belőle a poénok. Időközben még Rebekah-val is eléggé jóba lettem. Most,hogy velük vagyok, elszálltak a gondok. Ekkor megcsörrent a telefonom. Mikor ránézek a képernyőre, az arcomra fagyott a mosoly. Nem hittem a szememnek.
- Ki az? - kérdezte Klaus, hiszen látta a döbbenetet rajtam.
- Gond - mondtam. Felpattantam, majd kimentem az előszobába.
- Mit akarsz? - szólok bele gorombán.
- Beszélhetnénk? - kérdezi a férfi.
- Hallgatlak Stefan.
- Személyesen gondoltam. Találkozzunk a Grill-ben fél óra múlva.
- Rendben - vontam vállat, bár ezt ő nem látta. Ezután leraktam a készüléket és visszamentem a nappaliba.
- Mennem kell - közöltem unottan a tényt.
-Hova? - nézett rám értetlenül Klaus.
- Találkozóm lesz. De majd még beszélünk - egy gyors puszit nyomtam Klaus arcára, majd választ se várva kisuhantam a villából és bepattantam a kocsimba. Egyenesen a Grill felé vettem az irányt.

Mikor beléptem, Stefan már várt rám.
- Szia Caroline - mosolygott rám félénken, mikor meglátott.
- Szia Stefan - mosolyodtam el én is halványan, majd leültem vele szemben - Beszélni akartál. Itt vagyok.
- Jöhetnék megint azzal,hogy mennyire sajnálom - ekkor elkezdtem forgatni a szememet - de tudom,hogy ez úgysem segítene. Viszont nagyon hiányzik a legjobb barátom és szeretnélek visszakapni - hajtotta le a fejét. Hangjából kivettem, hogy igazat mond.
- Figyelj, Stefan. Az igazság az, hogy te is nagyon hiányzol nekem, viszont nagyon csúnyán kihasználtál és ezt nem könnyű elfelejteni - ekkor megszorítottam Stefan kezeit és mélyen a szemeibe néztem - de megbocsájtok, mert hiányzol.
- Komolyan? - nézett rám csillogó szemekkel, mire én csak bólintottam - Köszönöm. El sem tudom mondani, mennyire hiányoztál - ugrott a nyakamba.
- Te is hiányoztál - viszonoztam az ölelést. Percekig álltunk ott és csak öleltük egymást. Ez lassan a teremben lévőknek is feltűnt és rejtve vagy nagyon is nyíltan bámultak ránk. De erre ügyet sem vetettem,hiszen végre visszakaptam a legjobb barátomat, a testvéremet.
- Nézzenek oda! - hallottam meg egy gúnyos hangot mögülünk - Kit látnak szemeim? A ribanc és a mókuszabáló.
Megfordultam. Ekkor a mi hasonmásunkkal találtam szemben magam.

2013. augusztus 11., vasárnap

2. Díj :D

Sziasztok. Igen,a blog ismét kapott egy díjat. Nagy-nagyon-nagyon szépen köszönöm Veronika  <3

Feladat :)  
Írjak 10 dolgot magamról, válaszoljak a nekem feltett kérdésekre, tegyek fel 10 újabb kérdést a további 10 blogírónak, akik megérdemlik:)
 
10 dolog rólam :)
1. Ma reggel Spongyabobot néztem :)
2. Szőkére szeretném festetni a hajam
3. Kedvenc színem hosszú idő után ismét a rózsaszín
4. Kedvenc bandáim között van a Simple Plan
5. Ha már Simple Plan, akkor EZ
6. Lila szobám van
7. Rengeteg blogot olvasok (néha már én sem tudom számontartani :$)
8. Régebben sokféle weblapom volt
9. Nem várom a sulit viszont a kolit igen :)
10.  Éppen teát iszok :)

10 válasz :)
-rózsaszín vagy piros? rózsaszín :)
-augusztus vagy december? augusztus
-mikor kezdtél el írni? fúú... nem tudom. már régebben is írkáltam,de azt még nemigazán nevezném írásnak
-tudsz ping-pongozni? amatőr szinten
-hány éves vagy? 15
-miért éppen klaroline? imádom ezt a jó-rossz szélsőséget kettejük között, ezt a sötétség-fény kontrasztot.. az ilyenek mindig megfognak
-voltál valaha forwood rajongó? nem, sosem bírtam Tylert
-elégedett vagy most a blogoddal? nem igazán :/
-szeretnél egyszer találkozni valamelyik olvasóddal? szívesen találkoznék vele/velük :)
-melyik blogot olvastad először? nem tudom... régóta olvasgatok és rendszerint 5-nél többet egyszerre

10 kérdés :)
1.Mi vitt rá, hogy blogot nyiss?
2. Tea vagy kávé?
3. Kutya vagy macska?
4. Van háziállatod?
5. Directioner vagy Rusher?
6. Zöld vagy kék?
7. Mi a kedvenc tantárgyad?
8. Szoktál sportolni?
9. Mi a kedvenc könyved?
10. Alkonyat vagy Vámpírnaplók?

Blogok, akiknek küldöm(tudom,hogy csak 2 de ők tényleg megérdemlik)

2013. augusztus 10., szombat

8. Megbocsájtok... vagy mégsem?

Sziasztok! Meghoztam a 8. fejezetet, Ami szerintem egy kicsit meglepő lesz. Nagyon köszönöm azoknak, akik pipáltak, ezt a jó szokást tartsátok meg. Köszönöm a kommentet is, viszont mostantól csak akkor hozok új részt, ha 2-3 kommentet írtok. Szerintem ez nem nagy kérés. Ha kommenteltek, lécci írjátok meg,hogy hogy tetszik az, hogy nem csak Caroline szemszögében, hanem másokéban is írok ;) Kellemes olvasást!

xoxo Rosiie*

8. Megbocsájtok... vagy mégsem?

Amíg Klaus felvitte testvéreit és elhelyezte a borítékokat, addig én kényelmesen elhelyezkedtem a hófehér kanapén a nappaliban. Pár perccel később aztán a hibrid is csatlakozik hozzám... pontosabban a bárpulthoz és egy üveg whiskey-hez. Nem szóltam semmit, de miután a második üveget is elpusztította, úgy gondoltam, tennem kell valamit. Amúgy se lesz sétagalopp ez a békülés, nem még ha részeg is. Kimentem a konyhába és kerestem egy tasak vért. A szaglásomra hagyatkozva nem volt nehéz dolgom. Mikor visszatértem, Klaus éppen a harmadik üvegért nyúlt, de odasuhantam és elvettem előle az alkoholt és helyette a vért nyomtam a kezébe.
- Inkább ezt idd meg. Nem kellene a testvéreidnek rögtön részegen látniuk.
- Nem vagyok részeg! - ellenkezett és próbálta visszaszerezni a whiskey-t.
- Talán még nem, de ha így folytatod az leszel! - bátorodtam fel. Erre a kijelentésemre csak egy nemtetsző morgást kaptam válaszul, majd a hibrid kiitta a tasak tartalmát és máris jobb színben volt - Így már sokkal jobb.
- Neked...
- Neked is az lesz!
Megfordultam és ismét kényelembe helyeztem magam. Néhány perccel később Klaus is követte a példám.
- Köszönöm - törtem meg végül a beállt csendet.
- Mit? - húzta fel a szemöldökét.
- Hogy nem hagytál magamra, hogy meghallgattál... és hogy nem hagytad, hogy hülyeséget műveljek - erre a kijelentésemre ismét felvonta a szemöldökét - Azon a délutánon, mielőtt átjöttél hozzám, gondolkoztam. Azon gondolkoztam, hogy mit keresek én itt? Mi értelme van annak,hogy élek? Hiszen, a saját szüleim szinte tudomást sem vesznek rólam, a barátaim elfordultak tőlem és a legjobb barátom kihasznált. Kinek tűnne fel,hogy élek-e még? Senkinek. Senki nem venné észre,ha meghalnék - ekkor törtek utat a könnyeim. Klaus ezt látva ismét magához húzott és én is úgy kapaszkodtam bele, mint azon a délutánon.
- Bevallom, én is gondolkoztam már ezen az évszázadok alatt, de - ekkor ha lehet még közelebb húzott magához és a fülembe suttogta a szavakat - beavatlak egy kis titokba: Az egész világ odakint rád vár. Nagyszerű városok, művészet és zene... Valódi szépségek, és mind a tiéd lehet. Csak ki kell tartanod.
Pár percig gondolkoztam. Mindez igaz lenne? Akarom én ezt? Végülis megszületett a döntésem. Klaus felé fordultam és mélyen a szemébe néztem.
- Nem akarok meghalni - suttogtam a szavakat a könnyeimen keresztül. Ekkor ő letörölte azokat, ismét magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt.
- Sosem hagynám - suttogta az ajkaimba.
Ekkor ajtónyílás és közeledő léptek zaja ütötte meg a fülünket.
- Nem lesz semmi baj - szorítottam meg Klaus kezét.
Ekkor egy öltönyös alak lépett be a szobába.
- Elijah - állt fel mellőlem Klaus, de engem is magával rántott.
- Niklaus és...
- Caroline. Caroline Forbes - mutatkoztam be.
- Örvendek - csókolt kezet Elijah, majd ismét bátyja felé fordult - Azt írtad, hogy a többiek is itt lesznek.
- Itt is vannak. Még ébredeznek. Tudod, ők kicsivel tovább voltak bezárva,mint te - váltott kissé gúnyos üzemmódba a hibrid. Elijah-nak nem volt ideje reagálni, ugyanis egy hangos ajtócsapás megakadályozta benne. Egy pillanat múlva egy szőke haj zuhatag volt Klaus nyakában.
- Én is örülök neked húgom - nyögte ki a szavakat Klaus. Rebekah szorításától nem igazán kapott levegőt. Pár perc után azonban Elijah is kapott egy jó nagy ölelést. Miután a szőke ős kiölelgette magát, felém fordult. Kissé ellenséges és bizalmatlan volt, de nem vettem a szívemre. Klaus elmondása alapján ez normális nála. Ekkor újabb ajtó és vidám dudorászás hallatszott az emeletről.
- Nik! Drága bátyám! Hiányoztál. - jött oda bátyjához és jól hátba veregette. Az ősök közül senki nem tudta ezt mire vélni. Aztán Klaus-nak beugrott.
- Tetszik a tükör, igaz? - mosolygott pimaszul öccsére.
- Hát, mit is mondjak. Lehetett volna egy kicsivel nagyobb, de egyenlőre megteszi - vont vállat az ős. Ekkor vett észre engem - Helló, szépségem...
- Hátrébb az agarakkal öcskös. Egyetlen újjal is hozzáérsz és mész vissza a koporsódba újabb 100 évre! - fenyegetőzött Klaus, miközben a derekamnál fogva magához húzott és szorosan átölelt. Ekkor megjelent az ajtóban Finn, aki kissé nyersen fogadta a családi összejövetelt.
- Anyánk merre van? - tette fel a kérdést Finn - Tudom, hogy nálad van.
- A koporsójában - válaszolt egyszerűen Klaus.
- Neki nincs joga itt lenni - szólt bele Rebekah is.
- Miért ne lenne? - nézett kérdően húgára Finn.
- Nem is tudom... Talán azért, mert meg akart öletni minket? - gondolkodott el hangosan Kol.
- Elég volt - szólt közbe Elijah megakadályozva egy újabb vitát - Azt hiszem, mindannyiónknak jót tenne egy fürdő és néhány tiszta ruha.
- Egyetértek - szólalt meg Rebekah, majd a csuklómat megragadva húzott fel a szobájába.

Finn
Ezt nem fogom hagyni. Megkeresem anyám koporsóját és kiszabadítom. Ezek után pedig segítek neki elpusztítani, amit teremtett.

2013. augusztus 6., kedd

7. Ébrdések

Meghoztam az új, 7. fejezetet! :D Remélem tetszeni fog. Lécci komizzatok vagy nyomjatok egy pipát,mert ha nem, akkor nem látom értelmét annak,hogy folytassam... Úgyhogy,ha tetszik a storym,akkor mindenképp írjatok, akár névtelenül is,csak tudjam mit gondoltok. De ha nem akartok komit írni,akkor legalább egy pipát nyomjatok. Nekem ez nagyon fontos... És iratkozzatok fel! Kellemes olvasást! :)
xoxo Rosiie*


7. Ébrdések

Miután Klaus mind a négy testvére szívéből eltávolította a tőrt, megfogadva a tanácsomat felvitte őket a szobájukba, ahol mindegyikőjükre egy-egy levél várt. Ezek után kb háromnegyed óráig vártuk a tesvérekre.

Elijah
Miuán felébredtem, egy hatalmas ágyon találtam magam. Az ajtóhoz suhantam, majd körbenéztem. Egy hatalmas, olajzöld szobában voltam, színben egyező mennyezettel és sötétbarna padlóval. Bal oldalon egy hatalmas, barna franciaágy volt, a szoba színével majdnem megegyező árnyalatú ágyneművel. Az ágy előtt sötétbarna bőr tároló volt, a fekhely oldalain pedig sötétbarna, antik éjjeliszekrény állt, egy-egy lámpával. A sarokban egy fotel állt. A velem szemben lévő falon volt egy ajtó,ami az erkélyre vitt. Az ajtón sötétbarna függöny volt. Bal oldalamon lévő ajtó a fürdőszobába vezet, amely szintén olajzöld volt, egyszerűen, mégis ízlésesen berendezve. Jobb oldalon egy hatalmas könyvespolc volt, tele könyvvel. Mellette volt a gardrób bejárata. Végignéztem az öltözékemen. Eléggé poros és véres volt, ezért úgy döntöttem, lecserélem. Miután kijöttem a gardróbból az új öltönyömben, megláttam egy levelet az ágyon. Kibontottam.
Kedves Elijah! Remélem, nem neheztelsz rám azért,amit tettem. Most teljesítem a kérésedet. Újra egyesítem a családunkat az általunk megálmodott házban. Gyere le a nappaliba. A többiek is itt lesznek. -Klaus
Alig bírom elhinni, amit olvastam. Klaus tényleg megtenné? Mert a igen,akkor nem haragudhatok rá. De ha nem... Ha ez ismét csak egy aljas trükk... Bárhogy is legyen, csakis egyféleképpen deríthetem ki. Kiléptem a szobámból és elindultam a nappali felé.

Rebekah
Éreztem, ahogy az élet ismét visszatér a testembe. Még csukott szemmel végigsimítottam a fekhelyemen. Selyem? Hirtelen kipattantak a szemeim. Hol vagyok? Körbepillantottam. Egy álomszép szobában voltam. Hófehér falak és mennyezet. Egy hatalmas, hófehér ágyon feküdtem. Mögöttem krémszínű, bőr ágytámla volt a falon. Az ágy oldalain fehér éjjeliszekrény állt, egy-egy lámpával, az ágy végében pedig egy lila tárolódoboz volt. Hirtelen éles fény világított a szemembe. A fény irányába néztem és egy ajtót pillantottam meg, ami egy erkélyre vezet. Az ajtó előtt két lila fotel állt, köztük egy fekete üvegasztal foglalt helyet. Az ajtóról lila függöny lógott le. Jobb oldalamon két ajtó volt. Az első biztosan a kijárat... de vajon mi lehet a másik? Kíváncsi voltam, ezért hát leszálltam az ágyról és egy puha,lila árnyalataiban tündöklő padlószőnyegre értek a lábaim. Bementem az ajtón, ami egy lila fürdőszobába vezetett. Ezt ugyanazt a luxust tükrözte,mint a háló. Megfordultam. Egy harmadik ajtóval, egy krémszínű, bőr ülőkével és egy tükörrel találtam szembe magam. Megpillantottam a tükörképem, és iszonyatos látványt nyújtott. A hófehér flapper ruhám most poros és véres volt, valamint a hajam sem nyújtott valami szép látványt. Ekkor a tükörben megláttam egy levelet az ágyon. Odamentem és elolvastam.
Drága Rebekah! Ne haragudj rám. Azért tettem,hogy megóvjalak apánktól, ezt te is tudod. A szoba,amiben most állsz a tiéd és abba a házban vagy,amit közösen álmodtunk meg. Remélem megfelel a kifinomult ízlésednek húgom. Gyere le a nappaliba és üdvözöld rég nem látott testvéreidet. -Klaus
Tudom,hogy miattam tette, de akkor sem volt valami szép dolog! Még egyszer körbenézem a szobában. Ha ezt tényleg az enyém,akkor viszont nem tudok haragudni. Beleszerettem ebbe a szobába. De mit ért azon, hogy testvéreim? Itt van Elijah? Vagy talán szabadon engedte Kol-t és Finn-t? Hát ez elég valószínűtlenül hangzik, de majd meglátjuk. Azzal kiléptem és a nappaliba suhantam.

Kol
Mi a franc..? - ez volt az első gondolatom, mikor felébredtem - Hol a fenében vagyok? Körbenéztem. Egy világoskék szobában voltam, melynek fehér mennyezete és krémszínű márványpadlója volt.. Egy nagy, fából készült ágyon feküdtem, amin kék ágynemű volt. Mellettem mindkét oldalon fekete éjjeliszekrény állt, egy-egy lámpával. Velem szemben egy hatalmas, fekete valami volt a falon. Biztos valami modern cucc. Ahogy elfordítottam a fejem balra, megakadt a szemem. Fal helyett egy ajtó állt ott,ami az erkélyre vezet. De ami sokkal fontosabb, az ajtó mellett mennyezettől a padlóig az egész fal egy hatalmas tükör volt. Héé... Ki ez a helyes fickó? Miközben magamat nézegettem hirtelen megláttam három ajtót. A középső tuti a kijárat. De mi lehet a másik kettő? A bal oldali egy gardrób volt, a jobb oldali pedig egy, a szobához hasonló dizájnú fürdő. Éppen vissza akartam térni a tükör elé,mikor észrevettem egy borítékot az ágyon. Kibontottam.
Drága öcsém! Remélem nem haragszol azért,amiért meg akartalak óvni Mikael-től. Hogy kiengeszteljelek, csináltattam neked egy hatalmas tükröt. Remélem, elég nagy és elfér benne a hatalmas egód. A közösen megtervezett villánkban vagy, azon belül a te szobádban. Gyere le a nappaliba, a többiek már várnak. -Klaus
Mivel nem volt más választásom, még egyszer megnéztem magam az ajándékomban, nyugtázva, hogy még helyesebb vagyok,mint eddig, aztán elindultam az említett helyiség felé.

Finn
Mi történt? Hol vagyok? - ezekkel a gondolatokkal tértem magamhoz. Egy hatalmas, bézs színű szobát láttam, fehér mennyezettel és krémszínű padlóval, amin egy fehér szőnyeg volt. Egy barna, fából készült ágyon feküdtem,amin fehér és szürke ágynemű volt. Az ágy oldalain kicsi szekrény állt, amin egy-egy világító valami volt. Mi lehet ez? Bal oldalamon egy átlátszó ajtó volt, ami egy erkélyre vezetett. Jobb oldalon egy nagyobb polc, amin volt egy... nem is tudom mi. Láttam benne magam. Mi lehet ez? Ekkor megláttam egy ajtót. Bementem. Egy szoba volt, tele ruhával. Sarkon fordultam,de ekkor ismét egy ajtóba botlottam. Mikor beléptem, nem igazán tudtam, hova kerültem. Ez a modern világ - gondoltam magamban. Azt hiszem, hogy valami tisztálkodó helyiségbe léptem be. Nagy sóhaj után aztán visszatértem oda, ahol felébredtem. Ekkor egy levelet pillantottam meg.
Kedves Finn! Üdv a 21. században! Remélem nem neheztelsz rám,amiért koporsóba dugtalak, de nem hagyhattam, hogy segíts Mikael-nek. Mindannyiónk érdekében cselekedtem. Éppen a saját szobádban állsz a családunk villájában. Kérlek, csatlakozz rég nem látott testvéreidhez. Hagyatkozz a vámpír ösztöneidre,hogy megtalálj minket. -Klaus
Nagyot sóhajtottam, majd hallgatózni kezdtem. Ismerős hangok ütötték meg a fülemet. Ekkor sarkon fordultam és elindultam a hangok irányába.